Forintblog

Az elmúlt időszak eseményei nemcsak a részvényekben, hanem az állampapírokban rejlő lehetőségekre is felhívták a magánbefektetők figyelmét. Sokan az állam által garantált hozamot igérő értékpapírok mellett döntenek, de mégis mit érdemes tudni az állampapírok vásárlásakor.

Az állampapírok vásárlásakor elsősorban a hozam-árfolyam alakulására, valamint az időtávra érdemes fókuszálni. A megvásárolt állampapír biztos hozama felett akkor rendelkezhetünk, ha lejáratig megtartjuk az adott eszközt. Így természetszerűleg akkor járunk a legjobban, ha minél nagyobb hozam mellett vásároljuk meg az állampapírunkat. Fontos tudni továbbá azt is, hogy az állampapírok legfontosabb jelzőszáma a hozam, a másodlagos piacon naponta változik ennek szintje, és így az adott értékpapír árfolyama is. Az állampapírok esetében a hozam és az árfolyam negatív kapcsolatban állnak egymással, ugyanis a nagyobb hozam alacsonyabb árfolyammal jár együtt. Tehát az állampapír tulajdonos jól jár a hozameséssel, mivel az árfolyamemelkedéssel párosul, amiből aztán nyeresége származhat. A hozamok alakulása (és ezáltal az árfolyamok mozgása) azonban több tényező függvénye (jegybanki alapkamat, a másodlagos piac általános hangulata), ezekre akkor érdemes figyelnünk, ha nem akarjuk lejáratig megtartani az adott állampapírt.

Az állampapírok hozama a másodlagos piacon történő kereskedésben alakul ki, a vételi és eladási hozamok alapján. A vételi és eladási hozamok közötti különbséget nevezzük spread-nek, ami a piaci likviditás egyik dimenzióját fejezi ki: ilyen szempontból akkor nevezhetjük likvidnek a piacot, ha szűk a spread a legjobb ajánlatok között. Az ajánlatok között fennálló spreadeket tekinthetjük tulajdonképpen a kereskedés költségeinek (a brókercégek jellemzően nem számítanak fel tranzakciós díjat az állampapírokra vonatkozóan, hasznuk a spreadekből származik).

Az utóbbi időben ez a költség megemelkedett (miután szélesebbek lettek a spreadek) a korábban tapasztaltakhoz képest. A spreadek kitágulása is bizonyíték arra, hogy a pénzügyi válság érezteti hatását az állampapírpiacon. Az elmúlt hetekben befagyott piacról is lehetett hallani, mind az eladói és mind pedig a vételi érdeklődések eltűntek, a piaci szereplők elmondása szerint pedig az egészséges likviditási helyzetre még sokáig várnunk kell ( a külföldi befektetők még továbbra is inkább távol maradnak a magyar állampapíroktól).

A spreadek emelkedését a magánbefektetők is megérzik az állampapírvásárlások során. A korábban (év elején még jellemzően 40-60 bázispont közelében álltak az egyes bankoknál) tapasztalt spreadek ugyanis jócskán kitággultak az elmúlt időszakban.

Szemléltetés céljából két állampapírt emeltünk ki a piacról (amik likvidnek tekinthetőek): a D090408 jelzésű három hónapos kincstárjegyet, valamint a 2011/C három éves kötvényt. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ezekre vonatkozó hozamok szintje a banknál rendelkezésre álló mennyiség függvénye is. A három hónapos kincstárjegy esetében (szolgáltatótól függően) 150-250 bázispontra tágultak a spreadek, az öt éves kötvény esetében pedig 150-175 bázispontra növekedett a hozamok közti különbség. Mindez látványos megugrást és kedvezőtlenebb feltételeket jelent a korábbi (turbulens időszak előtt) tapasztalt szintekhez képest. Ugyanezen értékpapírokat a magánbefektetők a Magyar Államkincstár irodáiban is megvásárolhatják, azonban kedvezőtlenebb feltételek mellett, mivel itt 300, illetve 200 bázispontra tágult a spread (a fent említett két értékpapírra vonatkozóan, a keddi adatok alapján).