Forintblog

Májusi és júniusi prognózisában összesen mintegy 100 milliárd forinttal mérsékelte a Pénzügyminisztérium az első félévi összesített államháztartási hiányra vonatkozó előrejelzését, miközben az egész éves deficitprognózis csak 25 milliárd forinttal csökkent. Első ránézésre indokolatlannak tűnik a PM óvatossága.

Miközben kedvezőek a havi államháztartási egyenlegadatok és szépen hozza lefelé a féléves deficitadatra vonatkozó előrejelzését a tárca, az éves hiányterv csak igen visszafogottan mérséklődik.

A kommunikáció alapján azért nem mérsékli érdemben az egész éves hiányprognózist a PM (most 1080 milliárd forint), mert számos EU-támogatás magyar költségvetési hozzájárulása és bizonyos útépítési kiadások a második félévre tolódnak, illetve az évközbeni kiegészítő közszféra béremelés (kb. összesen 25 mrd Ft) is csak az egész éves deficitadatot terheli. Mindez még könnyen érthető és elfogadható. Az azonban már kissé sántít, hogy a kiegészítő nyugdíjemelést (kb. 30 mrd Ft, ami már az első félévben felmerült) és a lakossági fogyasztásból származó áfa-bevételi bizonytalanságot is felhozzuk érvként az alig mérséklődő éves deficitadat kapcsán, hiszen az áfa-bevételek terv felett teljesülése rendre előkerül a vártnál kedvezőbb havi egyenleg adatok magyarázatánál. (Ráadásul a kiegészítő nyugdíj- és közszféra-béremelés segíthet a lakossági fogyasztásban.)

Alapvetően azonban nem is a fenti tételek szintjét kell „leragadni”, hanem azt érdemes figyelembe venni, hogy ha a tavalyi államháztartási szigor maradna fenn idén is, akkor egyes elemzők, illetve a pénzügyi számlák statisztika alapján viszonylag könnyen „elő tudna állítani” a tárca egy 3.5% körüli, Brüsszel számára lényeges GDP-arányos hiányt szemben a 4.0%-os céllal. Más kérdés, hogy a belpolitikai helyzet alapján (a kisebbségi kormány alacsony népszerűsége miatt) jól jöhet ez a rendelkezésre álló elkölthető forrás (fél százalékpont a GDP arányában bő 100 milliárd forintot jelent) és bizonyára még így is a sok esetben alfának és omegának tekintett konvergenciaprogram deficitkeretein belül maradhat a kormány.

Nem ez lenne azonban az első eset a Gyurcsány-csomag 2006-os elindulása óta, hogy a kormány „helyet csinál” a költségvetésben az erőteljes megszorítások segítségével arra is, hogy költekezzen, miközben betartja a konvergenciaprogramot. 2007-ben is az látszott, hogy a bekövetkezettnél szintén alacsonyabb deficitadatot is produkálhatott volna a PM, de az év második felében koncepció nélküli kiadásnövekedések jelentkeztek ahelyett, hogy átgondolt stratégia mentén, vagy az államadósság mérséklésére költötte volna a meglévő mozgásteret a kormány.