Azurák Csaba egyenesen beleütötte a magas labdákat Orbán Viktor arcába. De miért vállal be Orbán Viktor egy huszonötperces beszélgetést, ha egyetlen lehetősége, hogy fájdalmasan látványos módon kerülje az érdemi válaszokat? Főként miközben világosan látszik, társadalmi víziókról szóló nagy okosságokban király, de gazdasági témákban egyszerűen képtelen elfogadható módon nyilatkozni. (Az eddigi tapasztalatok szerint persze más se, egyik oldalon sem, aki tudott, repült.) Túl rizikós az ilyen, és senkinek nem tűnne fel, ha elkerülné ezeket a felkéréseket.
Adó? … valamennyi lesz
Így indul az interjú, Orbán a negyedik percben már blamálja magát.
A.Cs.: Azt tudom, hogy adócsökkentést szeretne a Fidesz...
O.V.: Adót csökkenteni és az adókat nagymértékben egyszerűsíteni.
A.Cs.: Mennyivel?
O.V.: Nagyon. Amennyire csak lehet.
A.Cs.: Az mit jelent? Most mit lát, hány százalékos adócsökkentésnek van realitása?
O.V.: Nézze, most azt kell eldönteni, hogy az ember komolyan akar-e beszélni az ország állapotáról, komolyan akar-e beszélni az emberekkel, vagy folytatni akarja azt a politikát, ami a mai magyar kormányt is a tönk szélére sodorta, vagyis hogy összevissza ígérget, számokat, dátumokat mond megalapozatlanul.
Adócsökkentést „nagyon”, amennyire csak lehet" (sic!). Ez az ostobaság lenne a mesteri hárító válasz? Rendben, hogy nem mond százalékot, tényleg nem is biztos, hogy lehet, de ez aztán a komoly, felelősségteljes beszéd benyomását kelti. Mit lépne mondjuk Orbán Viktor, ha arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül ez a használt autó (mármint képzeljük el, hogy ilyen helyzetbe kerül, nyilván nem), azt mondaná az eladó, hogy „nem sokba”, és hosszas faggatózás után is csak oda jutna, hogy „megéri”?
Jegybank? … nem tudom
A beszélgetés csúcsa a jegybank kérdésénél jött el.
A.Cs.: Azt is mondta, hogy meg kell újítani ezeket az intézményeket. [a jegybankot és a felügyeletet]
O.V.: … Abban bízom, hogy ezt ők is belátják.
A.Cs.: Ennyi?
O.V.: …
Vajon mit hitt Orbán Viktor? Hogy a gazdasági szereplők számára egyetlen értelmezhető pénteki kijelentésére majd nem harap rá senki? Ezért nem talált ki normálisan kinéző választ? Reméljük, hogy az egy másodperces szünet és az apró sóhaj a válasz előtt inkább amiatt volt, hogy Orbán sejti, ez olyan téma, amiben egy rossz hanglejtéssel kimondott szó romba tudja dönteni például a forint árfolyamát (és amikor Szíjjártó Péter belemakogja az éterbe, hogy ők megmondták, 6 százaléknak kell lennie az alapkamatnak, a Fidesz csak viccel.).
Amit végül mondott, azt viszont felfoghatjuk így is: „Abban bízom, hogy Simor András belátja, nincs szüksége arra, hogy kiteregessük minden szennyesét, és inkább a mandátumának lejárta előtt szabad utat ad nekünk, habár jogi lehetőség nincs az eltávolítására.” Ez persze nem a jelzett intézmények - a felügyeletet is alaposan szétzúzták már most - reformja, hanem helycsere. Meglátjuk, hogyan értékeli ezt a piac, mert akárhogy vesszük, ebben a kérdésben ez a legfontosabb.
Nyugdíj? … fogalmam sincs
Kaptunk azért határozott választ is gazdasági kérdésben: nem kell nyugdíjkorhatár-emelés, nem is lesz, slussz-passz. Ezen azért bőven lehet vitatkozni, de legalább valami. Aztán odakerül mellé a hülyeség is, miszerint lehetett volna olyan nyugdíjrendszert építeni, ahol egy nagy, félretett pénzalap jövedelméből fizetik a nyugdíjat, csak hát a kommunisták elcseszték, ugyebár, ezért nem lehet létrehozni a felosztó-kiróvó rendszertől eltérő, új modellt.
Persze, hogy nem, nem is felosztó-kirovó rendszer megszüntetéséről szól a vita, felelsleges is volt ezt a képtelenséget elhinteni. Csak úgy szemléltetésképpen: nagyságrendileg most olyan 50 ezermilliárd forintra lenne szükség egy ilyen alapban (igen, 50,000,000,000,000 Ft, lélegeztetőgépre nem számolom át), hogy a hozamokból fizessünk nyugdíjat. De az is lehet, hogy picivel kevesebb is elég lenne.
Furcsa volt ez az interjú. Gazdasági koncepciók terén meggyőzőnek még annyira sem meggyőző, mint a pénteki, tökéletesen kiszámított, de semmitmondó beszéd. Kétségeim vannak afelől, hogy a Fidesznek jót tesz, ha Orbán Viktor egy maréknyi hülye meggyőzéséért cserében odaáll a pofonfa alá, és teljes erőből megrázza, sorban kapva a kérdéseket, amelyekre nem tud válaszolni. Vagy azért, mert nem ért hozzá, vagy azért, mert nem teheti meg. Az eredmény szempontjából mindegy, így is, úgy is hebegés-habogás lett belőle.
Szerencsére disznóvágás témában nincs megkötve Orbán Viktor keze.
Az utolsó 100 komment: