Néhány napja az egész ország azt találgatja, hogy mi is az az NDC rendszer, illetve mennyire nyomorítja meg a nyugdíjasokat. Sokféle válasz született már a blogoszférában erre - jobbak is, rosszabbak is. Most megpróbáljuk azt a módszert, hogy a politika által ügyesen megcsavart, és a néphülyítésre kiválóan alkalmas állításokon keresztül ismertetjük a dolgot, hátha segít kicsit jobban tisztába tenni a dolgokat.

1. állítás: Az NDC rendszer azért jó, mert mindenki saját magának takarékoskodik, éljen az öngondoskodás.

Válasz: Hamis.

Magyarázat: Ez a közkeletű butaság azért terjedt el (főiskolai tanároktól is volt szerencsém hallani), mert az NDC rendszer keretében egy virtuális számlán vezetik a befizetett járulékot, és ez azt az "illúziót" kelti, mintha a pénzem tényleg ott kamatozna, valami jó kis befektetésben termelné a hozamot. Valójában azonban az NDC ebből a szempontból pontosan ugyanolyan, mint a mostani rendszer: a mindenkori járulékfizető, dolgozó aktív tömegek befizetései egyből mennek a nyugdíjasoknak, az államkasszán csupán átfolyik a pénz. A különbség épp csak annyi, hogy közben az állam akkurátusan vezeti, hogy ki, mennyit fizetett be.

2. állítás: Az NDC rendszer azért igazságos, mert mindenki annyit kap, amennyit befizetett.

Válasz: Hamis.

Magyarázat: A fentiekből már kitűnt, hogy a nyugdíjrendszer NDC formájában is az a működési alapelv, hogy a mindenkori aktívak befizetései jelentik a mindenkori nyugdíjakat. Vagyis ha az NDC rendszer keretében fizetem be a nyugdíjjárulékot, a nyugdíjam akkor is alapvetően attól függ, hogy per pillanat mennyi járuléktömeg keletkezik. Ez pedig a demográfiai helyzet, a gazdasági fejlődés függvénye, pontosan ugyanaz, mint a mostani nyugdíjrendszerben. Vagyis az NDC rendszerben is ugyanabba fektetünk be: a magyar társadalom több évtizedes járulékfizető képességébe.

3. állítás: Az NDC rendszerben a pénzem magától növekszik, hiszen még kamatozik is.

Válasz: Hamis.

Magyarázat: Ez a fenti két magyarázatból egyenesen következik, nyilván az olvasó is kitalálta már. Az NDC rendszerben igen gondos számítások alapján annyival tudják növelni a virtuális számlán lévő befizetéseket évről évre, amennyire a demográfiai, gazdasági folyamatokból, illetve abból az összefüggésből adódik, hogy a befizetéseknek mindig fedezetet kell nyújtani a kifizetésekre. (A fő sajátosság, hogy ez sok-sok évre előre szóló nyugdíjígéretet jelent, nincs sumákolás, utolsó pillanatban történő korhatáremelés stb. Sokkal korábban kell lépni, ha baj van a rendszerrel.) Vagyis ha egy ország demográfiai kilátásai romlanak, a gazdasági fejlődése gyenge, akkor igen pocsék befektetés az állami nyugdíjrendszer. Így van ez egyébként most is: csak a jelenlegi rendszerben nem egy egyre csökkenő névleges kamatlábbal kell az egyensúlyt biztosítani, hanem korhatáremeléssel, a kezdőnyugdíj-megállapítás szabályainak szigorításával, az inflációkövető indexálás bevezetésével. (Ja, és persze a 13. havi nyugdíj eltörlésével.)

4. állítás: Az NDC bevezetésével 10-20 százalékkal kisebbek lennének a nyugdíjak.

Válasz: Hamis.

Magyarázat: Mivel ez a rendszer is a pillanatnyi járulékok és járadékok egyensúlyán alapszik, elvileg pontosan ugyanannyi nyugdíj fizethető ki NDC-ben, mint a mostani rendszerben. Csakhogy a mostani rendszer fenntarthatósága sem egészen biztos. Vagyis azt elmondhatjuk, hogy az NDC annyival csökkenti a nyugdíjakat, amennyivel a mostani rendszerben is kellene, ha éppen nincs fedezet a nyugdíjakra. Különbségek persze lehetnek: például ha az NDC rendszer virtuálisan felhalmozott tőkéje valóban örökölhető lehet, akkor ez megváltoztatja a nyugdíjak megoszlását. Ennél is fontosabb, hogy az NDC egyensúlyra törekvő szigorú szabályai szerint hiába a "felhalmozott" nyugdíjösszeg, a kifizetés évről évre változhat. Ha például épp válság van, és sok a munkanélküli (kevés a járulékfizetés), akkor a nyugdíjasok is kevesebbet kapnak. Ha jobban megy a szekér, akkor meg többet. (Erre mindjárt visszatérünk, de képzeljük el a magyar nyugdíjas-társadalmat, ahogy közlik vele, évről évre változik a nyugdíjának az összege.)

5. állítás: A nyugdíjkorhatár 70 évre emelkedne.

Válasz: Hamis.

Magyarázat: Az NDC rendszerben elvileg bármikor nyugdíjba lehet menni. Épp csak ha valaki korán teszi ezt meg, az kevesebb nyugdíjat fog kapni. Persze ebben a szisztémában is meg lehet határozni egy minimum életkort (vagy ledolgozott éveket) a nyugdíjba vonulásra, de az biztosan nem 70 év lenne, annak semmi oka és értelme.

6. állítás: Az NDC rendszer azért jó, mert automatikusan fenntartható.

Válasz: Hamis.

Magyarázat: Ez egy elég komplikált kérdés, de megpróbálom a nyugdíjszakma zsargonjai nélkül, egyszerűsítve elmagyarázni. Egy nyugdíjrendszer akkor fenntartható, ha abban senki (leggyakrabban az állam) nem állhat elő azzal, hogy bocsánat, már így is nyakig elvagyok adósodva, most már aztán tényleg nem tudom kifizetni a korábban megígért nyugdíjat. E szempontból közgazdasági értelemben a nálunk is ismert, leginkább fentartható modell a magánnyugdíjpénztár (vagy biztosító, esetünkben tökmindegy). Itt nincs kecmec, a pénztár annyi nyugdíjat fog nekünk fizetni, amennyi tőkét befizettünk és amennyi hozamot ő elért rajta. Lehet ez sok vagy kevés, de az biztos, hogy senki nem fog egyszer csak odaállni, és azt mondani: bocsánat, nincs több pénz. (Persze visszaéléseket, csalásokat és egyéb svlindliket leszámítva.)

Az NDC rendszer tulajdonképpen ezt a fenti logikát próbálja szimulálni, így látszólag fenntartható. Valójában azonban pont azért, mert ez csak egy szimuláció, a szabályok felrúghatók. Ha például a politikusok folyamatosan egyre kevesebb nyugdíj kifizetésére kényszerülnek, és ezért népszerűségük csökken, meg lehet tenni, hogy mégis adóforintokból, a költségvetési hiány növelésével fedezik a nyugdíjakat, ahelyett, hogy az ígérvényeket csökkentenék. Ha úgy tetszik, ez a politika visszaélése, csalása, svindlije. És ő sokkal könnyebben teheti meg, bárki más. Vagyis az NDC rendszer politikai értelemben nem sokkal fenntarthatóbb, mint a mostani. Kicsit nehezebb áthágni a szabályait, és az átláthatósága miatt sokkal inkább nyilvánvaló, mint a más rendszerekben való sumákolás, de valójában ennyi.

Összegzés: hat állítás, hat hülyeség. Az NDC rendszer egy szép, letisztult modell, aminek átláthatóságát, látszólagos egyszerűségét a háttérben nagyon sok, nagyon bonyolult és elég drága (előzetes és folyamatos) számítás biztosítja, miközben a fenntarthatósági kockázatokat talán egy hajszállal csökkenti, de semmiképpen sem szünteti meg. Se csodaszer, se átok. Hát ennyi. Te melyiket választanád?

A témáról kicsit (ennél is) komolyabban olvashatsz itt is.