Szokatlan bejegyzés következik. Nem fűzünk az alaphírhez sok kommentárt, önmagában is mindent megmagyaráz a mai Magyarországból.
A 2006-ban zárt körben kibocsátott svájci frank alapú kötvény kapcsán keletkező árfolyamveszteség megosztását kéri az Erste Banktól a hódmezővásárhelyi önkormányzat abban a levélben, melyet csütörtökön küldtek el Jelasity Radovan elnök-vezérigazgatónak az MTI tudósítása szerint.
A hódmezővásárhelyi önkormányzat 2006-ban 694 darab 100 ezer svájci frank névértékű kötvényt bocsátott ki. A Lázár János (Fidesz) polgármester és Korsós Ágnes főjegyző által jegyzett levél leszögezi, az önkormányzat eleget tesz kamat- és tőkefizetési kötelezettségének, a teljesítés azonban nem jelenti a tartozás teljes tartalmának elismerését, hiszen a 2006-os 173,41 forintos svájci frank árfolyamhoz képest a jelenlegi árfolyam meghaladja a 251 forintot.
Vagyis: Lázár János felelőtlenül spekulálva kockázatos hitelt vett fel az önkormányzat nevében (mert hogy ne feledjük, amit a levél balladai homályban hagy: akkortájt már ő volt a polgármester), most pedig csodálkozik, hogy bukik ezen. Az önkormányzatok "jó" szokása volt, hogy hitelt vettek fel, azt betétként kamatoztatták (ld. még carry trade). Most pedig a felelőtlen ember hőzöng.
Az önkormányzat jogfenntartó nyilatkozatának alapja a közös kockázatviselés, illetve a magyar törvények szerint fennálló olyan jogelvek, amelyeknek a gazdasági életben, a pénzpiaci viszonyokban is érvényesülni kell.
A hazai bírói gyakorlat rámutatott arra, hogy az ilyen jogviszonyokban számos esetben nem érvényesülnek a polgári jog szerződésekre vonatkozó rendkívül fontos alapelvei, ugyanis nem biztosított az alkufolyamat, ezáltal sérül a szerződő felek egyenjogúsága, hiszen az adós pozícióban lévő fél választási lehetősége csupán arra korlátozódik, hogy melyik pénzpiaci szereplővel szerződjön, a létrejövő jogviszony tartalmába már semmiféle beleszólása nincs. Nem érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás elve, felmerül a jogalap nélküli gazdagodás, az együttműködési kötelezettség és a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének hiánya - áll a levélben.
A választás lehetősége nem csupán abban áll, amit Lázár János állít, vagyis hogy bankok között választhatott, hanem abban is, hogy ha neki nem tetszik, kockázatosnak gondolja stb., akkor egyáltalán nem vesz fel hitelt. Vagy esetleg nem 12 milliárd forintot. Nem vagyok jogász, de a levél fenti szakaszából amúgy is kiüvölt a bullshit-faktor. Jogalap nélküli gazdagodás? Kinél? Együttműködési kötelezettség? Ezt mindenki szájából furcsa hallani, de aki épp most intézte el a parlamentben, hogy törvény mondja ki: Hódmezővásárhelynek ne (se) kelljen kifizetni a rezsiköltséget, attól még különösebben hat. Mondjuk, hogy a teflonvastagság átlag feletti.
Az önkormányzat az elmúlt években többször tapasztalt olyan gyakorlatot az Erste Bank részéről, amely nem bizonyította az ügyfelekkel történő felelős partneri viszony előtérbe helyezését. A levélben példaként a 2008-ban elindított tranzakció kudarcát említik, amikor a város az akkori 141-145 forintos svájci frank árfolyam mellett egy forint alapú kötvény kibocsátásával vásárolta volna ki a CHF-kötvényt. Ezzel az önkormányzat álláspontja szerint elkerülhető lett volna a jelenlegi többletkötelezettséget eredményező állapot. A tranzakció meghiúsulása nyilvánvalóan súlyos károkat okozott az önkormányzat mellett a banknak is. A történtek bizonyítják, hogy az ERSTE Bank Magyarország felelős a kialakult helyzetért, ami megalapozza, hogy kockázatot kell viselnie - szögezik le a levél írói.
Szögezzük le, hogy Lázár János pénzügyi zseni, hiszen hajszálpontosan látta a svájci frank árfolyamának az alját. Se előtte, se utána nem jutott eszébe leváltani a hitelt, csak pontosan akkor. Az ugyan nem teljesen világos, hogy miért lett volna olyan nagyon jó leváltani az alacsony kamatozású devizahitelt forinthitelre, hiszen az a 15%-kal kisebb tőkére vetítve is nagyobb terhet jelenthetett volna, de spongyát rá. Az viszont tényleg érdekelne, hogy ha már ennyire látta a piacot a polgármester úr, ugyan mi a fenéért nem fedezte le az amúgy is felelőtlenül vállalt árfolyamkockázatát? Azt meg már csak remélni merem, hogy Hódmezővásárhelyen nem olyan a városvezetés, hogy "nem érvényesül a jóhiszemű joggyakorlás elve, felmerül a jogalap nélküli gazdagodás, az együttműködési kötelezettség", no meg a közös kockázatviselés, így aztán ha mégis összejött volna az óriási bolt, akkor azért az Erste Bank is kapott volna a nyereségből.
Az elvárható tisztességes piaci magtartás folytatása, és az EU-ban hagyományos banki üzleti etika okán, az önkormányzat arra kéri Jelasity Radovan elnök-vezérigazgatót, hogy harminc napon belül, legkésőbb 2012. január 30-ig nyilatkozzanak, hogy a közös kockázat vállalás jegyében a veszteséget eredményező többletből mekkora összeget vállal át a bank. Amennyiben eddig a határidőig az önkormányzat nem kap érdemi választ, a város minden szükséges és lehetséges lépést megtesz a veszteség közös viselése érdekében, megfontolva a bírói út lehetőségét is.
Szeretném remélni, hogy egy olyan országban élek, ahol az emberek többségének - a bankok minden disznósága ellenére - kinyílik a bicska a zsebében ettől a gengsztertempótól. Ez Ukrajna, ahol a politikus nyíltan üzenget a gazdaság autonóm szereplőjének. Legközelebb ki jön sorra?
Együttműködésük hiányában az önkormányzat vezetői a Magyar Országgyűlés jogalkotási és a Magyar Kormány végrehajtási segítségét fogják kérni az ilyen és ehhez hasonló banki magatartás felülvizsgálatára és megszüntetésére, emellett az európai illetékességű és hatáskörű szervekhez fordulnak.
Vajon amikor az "együttműködésünk hiányában" szófordulat megszületett, kinézték már a lovat is, amelyiknek a fejét majd le kell vágni hozzá? Összegezzük azért: adott egy város, és annak a teljesen inkompetens polgármestere. Miután csődbe viszi a települést, a hazai áramellátás biztonságát fenyegető módon, törvényi szinten teremt lehetőséget a nemfizetésre, de ez sem elég: befenyít egy bankot, hogy vagy elengedi a tartozását, vagy járhat még akár rosszabbul ő is, és a szektortársai is. Mindezt a nemzeti hírügynökségen keresztül, nyílt levélben. De tényleg, hol élünk mi?
Az önkormányzat az esedékes törlesztő részleteket azzal a jogfenntartással fizeti meg az Erste Banknak, hogy maga a teljesítés nem jelenti a követelés teljes körű elismerését. A város a törlesztő részletek esedékességekor és a kötvény kibocsátásakor érvényes árfolyam különbözetéből adódó összegre - a kockázatviselés arányában - igényt tart. Amennyiben a jogszabályok változása a kötvény jelenlegi kondícióinál kedvezőbb feltételeket teremt, úgy az önkormányzat az új szabályozásnak megfelelő mértéken felüli, már teljesített törlesztések arányos részére is igényt tart.
Ennek kapcsán csak pár további elgondolkodtató kérdést tennék fel:
Miért bocsátott ki kb. 12 mrd Ft értékben kötvényt Hódmezővásárhely?
Hova lett, mire ment el az a cirka 12 jard? Ha beruházásra, akkor hol a megtérülés? Ha még megvan, akkor minek nevezzük a dolgot? Csak nem spekulációnak?
2008-ban, amikor 140 körül volt a frank és Hódmezővásárhely törlesztett, akkor ugye nyerőt realizált a pozíciója egy részén. Abból mennyit adtak vissza az Erste Banknak?
Szóval így állunk most, emberek. Hogy aztán ennek milyen következményei lesznek a bankok és a kormány közötti devizahitelesek segítését célzó megállapodásra, vagy éppen az IMF-hitelkeret elérésére, majd csak néhány hónap múlva fog kiderülni. De azt már most is tudhatjuk: nem lesz unalmas évünk jövőre sem. Erről gondoskodik pár dilettáns, felelőtlen politikus, akik a közjó fogalmát még hírből sem ismerik.
Az utolsó 100 komment: